Az 1900-as években már ismert volt a ceglédi polgárok előtt a mozgókép a vándormozisok által, ám az első mozit csak 1913-ban építették. Az ötlet és a telek a város közismert személyének Rónay Jánosnak volt köszönhető. Az épületet tervező, a szintén közismert Vaskovits Antal építész volt. Ám a filmszínház a város és a szakma szemében egy feketebárányként éktelenkedett a Batthyány utca felé nézve, nem pedig a főutcára. Kirakata és egyik bejárata a Rákóczi útra nézett, így az odalátogató nagyközönség többségének fel sem tűnt a szokatlan elrendezés.

A 600 főt egyszerre befogadni képes Uránia Mozgóképszínház 1913. július 27-én nyitotta meg kapuit, a kritikusok megenyhülten írtak a csodálatos berendezésekről és az épületbelsőről. A nyári szezonban is kihasználták a moziépületet, a városban tájoló színházi társulatok foglalták el azt. A ceglédi mozit megnyitása óta többször felújították és átalakították. Díszei az évek során fokozatosan eltűntek homlokzatáról, 1960-ban pedig az előcsarnok kapott új burkolatot. A nagyterem mellé 1965-68 között egy kis kamaratermet is kialakítottak. Természetesen a technika is fejlődött, hiszen a tulajdonosok igyekeztek alkalmazkodni a kornak megfelelő újításokhoz. 1945-ben államosították, ekkor kapta a Szabadság nevet is. A rendszerváltástól 2004-ig Városi Moziként, 2004 óta pedig Uránia Filmszínházként üzemel, bár a rendszerváltás előtti elnevezés még a mai napig az épületen díszeleg egyfajta mementóként. Ekkor nevezték el a két termet is: nagyobbikat Patkós Irmára és a kamarát Huszárik Zoltánra. 1991-2000 között az város önálló intézményeként üzemelt, 2000-2009 között egy magánvállalkozás működtette, majd 2009-től ismét az önkormányzathoz került. 2005-ben a kulturális kormányzat támogatásaként újult meg a mozi. Kicserélték a teljes szigetelést, a termeket légkondicionálóval felszerelték fel, illetve azokat akadálymentessé tették, felszerelték az e-cinema vetítőrendszert.
A mozit városközponti részen lelhetjük meg, a vasút- és buszállomástól 10-15 perc könnyű sétával érhető el. Homlokzata ma még viseltes, régies, ám a pályázati pénzek felhasználásával ez is megújul majd. A főbejáraton át egy folyósóra jutunk, ahonnan jobbra az előtér nyílik, erre található a Huszárik terem bejárata, a büfé és a pénztár is. Itt vásárolhatjuk a meg jegyeinket legfeljebb az első előadás kezdete előtt fél órával. A készpénzes jegyváltás mellett különféle kultúra utalványt is elfogadnak, a telefonon megrendelt jegyeket pedig az előadás előtt fél órával át kell venni, különben azok foglalása törlődik. A jegyek helyre szólnak. A várakozó gyakran különféle időszakos és állandó kiállítás színhelye is: többek között régi vetítőgépek gyűjteménye és Patkós Irma színésznő életrajza színesíti a palettát. Míves faragott fotelekben várhatjuk a filmvetítés kezdetét, közben pedig nagy plazmatévéken követhetjük nyomon a legújabb premiereket. A folyosótól balra a Patkós Irma terem található, amely magas háttámlás, lépcsőzetes sorelrendezésű, Gyulán gyártott bordó szövetű, kényelmes, felhajtható ülésekből áll. A hatalmas vászon függönnyel takart, amely az előadás előtt szét, annak befejeztével összehúzódik. A kép és a felirat a hátsó sorokból is remekül élvezhető, hangzása csak kiegészíti a remek akusztikát. Ez volt az első olyan hagyományos mozi Magyarországon, ahol a Dolby Digital és DTS hangrendszereket alkalmazták. A földszinten 198 nagy sortávolságú helyek vannak, a karzaton pedig 96 darab, többnyire páros mozifotel, kedvezve az intimebb együttlét szerelmeseinek. Az erkély szintén lépcsőzetes üléssor elrendezésű. A kisterem mindössze 50 férőhelyes, enyhén lejtős sorkialakítású, Gyulán gyártott, lila szövetű, kényelmes, felhajtható, magas háttámlás székekből áll. A függönnyel takart vászon kicsi, ám a hely szűkössége nem engedett nagyobbat elhelyezni és az ülések közelsége sem kívánja meg ezt. A hangzás itt is a Dolby Digital és a DTS hangrendszereknek köszönhető. A gépházakban egy-egy Meo 5XB vetítőgéppár dolgozik, kiegészülve egy Panassonic projektorral. A Patkós Irma teremhez egy Christie-M digitális vetítőgép is tartozik, amelyen 2D és 3D alkotásokat is vetítenek, utóbbinál aktívszemüveges Xpand 3D rendszerrel. A szemüvegeket a bejáratnál osztják a látogatóknak, amelyeket aztán a film végével vissza kell adni a mozi dolgozóinak. Ezek tisztítása speciális tisztítóban történnek.
A műsorát a legújabb 3D és digitális formátumban megjelenő 2D filmek adják, hagyományos 35 mm-es vetítővel lejátszható alkotások általában több hetes késéssel érkeznek, e-cinema rendszerben pedig többnyire művészfilmeket játszanak. A mozi az Europa Cinemas és az ART CINEMA CICAE hálózat tagja. Jegyárai igen kedvezőek, egy 3D jegyár 1200 forint, ami ma Magyarországon a legolcsóbb digitális térhatású, állandó teljes árú jegy, de erre semmi más kedvezmény nem vehető igénybe. Hagyományos és digitális 2D-s előadásokra mindennap 17 óra előtt kezdődő előadás 700 forintért, 17 órától indulók pedig 900 forintért válthatók mindkét teremre. Művészfilmekre egységesen 500 Ft a jegyár. Nyitás hétköznap 15 és 16 óra között, zárás mindennap 20 óra körül az utolsó film kezdésekor történik. Hétvégén egy délelőtt 10 órakor kezdődő és egy koradélutáni előadással kedveskednek a nézőknek.
Pest Megye mozijai háttérbe szorultak a budapesti túlkínálat miatt, ám a ceglédi Uránia megmutatta, hogy van kitörési pont a digitális átállás irányába. Így már a multiplexekkel is fel tudja venni a versenyt, az első héten műsorra tűzött premier filmjei miatt. A nézőközönség pedig hálaképpen megsokszorozódott.

(forrás: Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről című, a Gerjepart Kiadó gondozásában 2003-ban kiadott könyvéből)