A tihanyi mozizás kezdete az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az akkori iskola termében megkezdődtek a vetítések napi rendszerességgel, 16 mm-es egy gépes keskenyfilmvetítés formájában. Az üzemeltető a Veszprém Megyei Moziüzemi vállalat volt. Az üléseket mindenkinek magának kellett vinnie, de maximum 50-60 ülőalkalmatosságot lehetett elhelyezni. Szinte mindig teltházasok voltak a vetítések, vasárnap 2 előadás volt, a jegyeket 1-2 forintért adták mindössze. Az új mozgó 1956-57-ben nyílt meg a fogasházzal szemben a mai Kossuth utcában. Ez a nádfedeles vályogépület már 110-120 férőhelyes volt, saját székekkel, amelyek négyesével össze voltak lécelve. Szintén egy keskenyvetítővel volt felszerelve, amelyet a környező falvakba is hordtak a gyöngyvászonnal együtt. Az egygépes felszerelés előnye a tekercsek közötti szünet volt, ahol a nézőközönség meg tudta beszélni a történéseket és nem utolsó sorban ez volt akkoriban az egyetlen találkozó pont is. A moziüzemi vállalat a vasárnap délelőtti matiné előadásokat úgy szervezték, hogy az egy időben legyen a falu miséjével. Ám az apát és a mozis jó kapcsolatának köszönhetően úgy alakították a vasárnapi misét, hogy az a mozimatiné kezdetére véget érjen. A moziterem báli rendezvényekre is alkalmas volt, ezért sokszor kellett a széksorokat kirakodni, ami miatt igen sérülékenyekké váltak. A mozielőadásra mindig volt néhány erős legény, akiket be lehetett vonni székpakolásra, ám amikor vége lett a filmnek a segítség szétszéledt és csak üggyel-bajjal sikerült visszarendezkedni. Későbbiekben jó reklámfogással ingyen mozijegyet kínáltak fel a segítőknek. A hátsó sorok mögött keskeny sarkokat alakítottak ki a terem két szélén, ahol lámpafénynél is alig lehetett jól látni, ezt a fiatal párok kihasználva, remek intimkörnyezetet alakítottak ki maguknak. Ki tudja, vajon hány élet foganhatott meg a mozivetítések alatt… Az első állandó moziépületnek nem volt hosszú élete, ugyanis 1960-61-ben a régi magtárba épült fel az új filmszínház. A régi épület a mai napig üresen áll, nem akadt gazdára.
A központi helyen álló épületbe halogénlámpás 35 mm-es vetítőgépek kerültek. Itt is állandó ülések lépcsőzetes sorelrendezésben voltak kialakítva. Keskenyfilmvetítésre is volt lehetőség, ám ez nem vált rendszeres vetítési formává. Nézőszám csökkenés 1975-től volt tapasztalható, akkoriban jelentek meg az első televíziók is a faluban. Mivel autója ekkoriban már sok embernek volt, sokszor inkább a füredi nagyobb moziba jártak át mozizni. A vetítőgépeket többször elszállították más mozikban való bevetésre is. Többek között ezek is vezethettek ahhoz, hogy a 1982-ben lepergett az utolsó film. A mozi bezárt, jelenleg kultúrház működik a helyén. A terem megvan még, a város rendezvényeit, előadásait, humorestjeit tartják itt. A gépház helyén a tihanyi rádió és tv adóberendezései találhatók.
A ’60-as évek közepétől kertmozi is épült, amelyet külföldi vendégek körében igen közkedvelt volt. Ám a helyi lakosságtól rengeteg bejelentés érkezett az erős hangzavar miatt, ugyanis nyáron rendszerint este 9 után kezdődtek az előadások, a nyomás hatására végül 1977-ben bezárták.
A településen próbálkoztak a mozipresszó megvalósításával is, amelyet a Rege Cukrászdában alkalmaztak 1978-79-ben, a lényege az előadás közben felszolgált italokból adódott.
Tihany mozitörténete bő 30 év alatt rengetegen kaptak olyan élményeket, amelyek máig nosztalgikus élményeket váltanak ki belőlük.