|
Itt egykori, bezárt, már nem működő filmszínházakról emlékezünk meg.
|
|
Írta: Forgács Balázs
|
|
2011. december 24. szombat, 09:10 |
 Nagykanizsán 1896. november 8-án láthattak először filmet a poros kisváros polgárai a Polgári Egylet katakombájának fűtött termében. Hoffmann Soma úr hozta el az Edison által feltalált úgynevezett Kinema-Fénykép-Készüléket, amely segítségével az álló fényképek mozgásba lendültek. Az újdonság szenzációjaként bemutatott 15-20 filmből álló műsorra a hely ára viszonylag magas 30 és 50 krajcár között mozgott, de párja nem akadt ennek az attrakciónak az egész környéken.
|
   
|
|
Írta: Forgács Balázs
|
|
2011. december 10. szombat, 08:55 |
|
 Az Európa Mozi mai épületét 1871-ben tervezték. 1900. január 1-től mozgókép mutatványokat vetítettek a Kerepesi út 82 alatt található épületben, amelyben ekkor a Sport Kávézó foglalt helyet. 1912-ig minden évben tűzoltósági és rendőrségi engedélyezés kellett a működéshez. 1929-ben Roxy Mozira keresztelték, 1942-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a filmszínház az Attila nevet kapta. Az üzemeltetési jogoktól a zsidó származásúakat megfosztották és egy hadiözvegy kapta meg azt. A háború után Rákóczi úti Híradó Mozi lett, majd 1947-ben a Beck család visszakapta a filmszínházat, ettől kezdve ismét Roxy néven üzemelt tovább.
|
|
Írta: Forgács Balázs
|
|
2011. október 15. szombat, 08:37 |
|
 Helios Mozi néven nyílt 1908-ban a mai Margit körút 5/b alatt, 1934-ben Admiral néven vált ismertté. 1939-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a mozi az Adria Filmszínház elnevezést viselte a kommunista hatalomátvételig. A szocialista ’50-es években már Bem Moziként fogadta Buda filmrajongóit. A mozi tulajdonosa az Ingatlan Kezelő Vállalat, a bérlő a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (FÖMO) volt.
|
|
|
Írta: Forgács Balázs
|
|
2011. október 10. hétfő, 07:40 |
 A tihanyi mozizás kezdete az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az akkori iskola termében megkezdődtek a vetítések napi rendszerességgel, 16 mm-es egy gépes keskenyfilmvetítés formájában. Az üzemeltető a Veszprém Megyei Moziüzemi vállalat volt. Az üléseket mindenkinek magának kellett vinnie, de maximum 50-60 ülőalkalmatosságot lehetett elhelyezni. Szinte mindig teltházasok voltak a vetítések, vasárnap 2 előadás volt, a jegyeket 1-2 forintért adták mindössze.
|
|
Írta: Forgács Balázs
|
|
2011. augusztus 21. vasárnap, 15:41 |
|
 A Csepel Plázában 1997 decemberében nyitotta meg kapuit Budapest harmadik multiplex mozija. A beruházó az izraeli székhelyű Cinema City, amelynek ez volt az első külföldi többtermese. Már a kezdeti időkben is túlméretezettnek számított, hiszen soha nem volt akkora helykihasználása, ahogyan azt várták volna. A mozi mindösszesen 7 termes és 1366 főt tudott egyszerre szórakoztatni. Tíz és fél évig üzemelt, a bezárás közeledtével már komoly bevételkieséssel, így nem volt kérdéses a döntés a szórakoztatócentrum mikéntjéről.
|
|
|
|
|
|
|
1. oldal / 4 |
MoziMementó
